Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kulin György

2001. április 21.

Köztéri mellszobrot emelnek Kulin Györgynek Nagyszalontán, a csillagász szülővárosában. Az erről szóló döntést ápr. 19-i ülésén hagyta jóvá a város vezetése. A neves magyar csillagász nevéhez számos üstökös és bolygó felfedezése kapcsolódik. Az egyik általa felfedezett kisbolygó a Szalonta nevet kapta. Most szülővárosa tiszteleg emlékének. A június 9-én felavatásra kerülő szobrot Domonkos Béla érdi szobrászművész adományozza a hajdúvárosnak. A szoborállításhoz segítséget nyújt a Magyar Tudományos Akadémia. Kulin György - akinek szobra Arany János, Zilahi Lajos és Sinka István mellett kap helyet - 1989. április 22-én hunyt el Budapesten. /Szobor Kulin Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2001. június 13.

A Nagyváradi Katolikus Püspökséghez tartozó nagyszalontai plébánia a közösségek kölcsönös erősítése céljából hívott össze az elmúlt hétvégére egy kisebb méretű Kárpát-medencei Háló-találkozót. A 20 ezer lakosú Nagyszalonta magyar lakossága többségében református, így a kb. 1500 főnyi katolikus közösség számára nem kis feladat volt vendégül látni három napon keresztül a közel 100 résztvevőt, akik a Gyulafehérvári Főegyházmegyéből, Felvidékről és az anyaországból érkeztek. Jún. 9-én a szentmisén Tempfli József nagyváradi püspök volt a főcelebráns. Keresztesné Várhelyi Ilona debreceni irodalomtörténész A vallásos nevelés nehézségei a családban és az egyházban címen tartott előadást. Tempfli püspök a Nagyszalonta díszpolgára kitüntetést kapta meg, Szeles Pál, a Duna TV kereskedelmi igazgatója egy 500 példányból álló könyvadományt adott át, majd Nagyszalontán Kulin György világhírű csillagász szobrát leplezték le. /Hálós erősítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 13./

2002. március 9.

Márc. 2-án zarándokhely lett Nagyszalonta, az anyaországból, Erdélyből érkeztek a 185 éve, 1817-ben e napon született nagy magyar költőnek adózni, verseit szavalva. A hetedik Arany János Nemzetközi Szavalóversenyen résztvevőket Tódor Albert polgármester köszöntötte. Nagy-György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt arról, hogy pár hete az általános iskolát, amelynek helyén Arany hajdani öreg iskolája állt, a költőről nevezték el, és Zilahy Lajos nevét kapta a város kultúrotthona. A mostani jubileumra az egyesület Arany Koszorú címmel irodalmi folyóiratot adott ki. A megjelentek megkoszorúzták az emlékhelyeket: az Arany portán álló házon az emléktáblát, majd a nagyszalontai születésű Kossuth-díjas magyar szobrászművész Kiss István 1992-ben felavatott Arany János szobrát. Dánielisz Endre, a helyi Arany János Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke ismertette a költő életútját A városközpontbeli park mint egy nemzeti panteon, a városka igazi büszkesége, benne Kossuth Lajos és Bocskai István fejedelem bronzszobra, Arany János monumentális mását, Zilahy Lajos, Sinka István és Kulin György busztja koszorúzza. Nagyszalontán százméteres körzetben van Arany, a Sinka és a Zilahy szülőháza. /Balla Tünde: Arany János ünnepségek. Pár napra a magyar nyelv, a míves beszéd fővárosa lett Nagyszalonta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2003. augusztus 25.

Arany János szellemisége belengi Nagyszalontát, és kötelez. Romániában civil szerveződésként az Arany János Művelődési Egyesületnek sikerült elsőként visszakapnia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot. Az újságírót Tódor Albert polgármester, Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Dánielisz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője és Zuh Imre muzeográfus várta. A Csonka-torony a romániai nemzeti örökség listáján szerepel. Azt visszaszerezni sokkal nehezebb lesz. A kommunizmus államosította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultak újra, 2003-ban perben kellett bizonyítaniuk a jogfolytonosságot, hogy visszakaphassák az ingatlant. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyedévente az Arany Koszorú művelődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel. A művelődési egyesület felkérésére született meg 1992-ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szomszédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak koszorút. "Kevesen tudják, hogy Arany János kétszer is megbukott, bár lángelme volt. Már hat évesen írt, olvasott és latinul tudta a Miatyánkot. Arany Györgyné Megyeri Sára tizedik gyereke gyenge fizikumú volt, azért kellett évet ismételnie" - Dánielisz Endre meséli el az Arany-út második stációján. "E helyen állott az az iskola, amelyben Arany János tanult és tanított 1823-1833 és 1836-1839 között" - őrzi a költő emlékét az iskola falán a kétnyelvű felirat. A múzeumban van Arany János dolgozószobája és a fotel, ahol 1882. okt. 22-én Arany János csendesen elszenderült. Öt kiállítóteremben mutatják be Arany János életét és munkásságát. 1899. aug. 27-én nyílt meg, így most lesz 104 éves az Arany János Emlékmúzeum. /Balla Tünde: "Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld" Arany János nyomában Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., folyt.: aug. 25./

2004. december 28.

Megjelent a 2005-ös nagyszalontai kalendárium. Az esztendő minden egyes hónapjához Nagyszalonta egy-egy jeles költőjének versét társították. Lajstromba szedve találni a legjelentősebb szalontai évfordulókat, a hajdúváros jeles szülöttei közül pedig az orvos, nyelvtudós, költő és természetbúvár Földi János, Lovassy László jogász-újságíró, Lovassy Andor író-publicista, Balogh Ernő orvosprofesszor és Kulin György csillagász életéről, munkásságáról közölnek rövid összefoglalót. /(Balla Tünde): Nagyszalontai kalendárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2009. június 30.

Nincsenek kétnyelvű feliratok a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban. Az iskola két éve viseli Arany János nevét. Az 1918-as román egyesülést vagy az első román nemzetállam megalakulását hirdető pannók a falakon. A folyosókon Mihai Viteazul, Alexandru Ioan Cuza portréi láthatók. Az itt végzett jeles magyar személyiségek nevét sehol sem lehet látni, pedig itt tanult Kulin György csillagász, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, vagy Gyöngyösi László Arany János-kutató is. Dánielisz Endre helytörténész így emlékezik: – Ide járt Visky Károly néprajzkutató, Petőfi Sándor szerelmének rokona, Szendrei Zsigmond, aki aztán ide hívta Kodály Zoltánt, úgy tessék itt szétnézni hogy eme falak között tanított Kodály Zoltán is. Kétnyelvű felirat csak a gimnázium frissen felújított homlokzatán van. Illyés Lajos az iskola informatikatanára többször kérte az igazgatóságot, hogy legyenek kétnyelvű feliratok, de hiába. A kétnyelvű tanintézetben nincs magyar nyelven ügyintézés, sem magyarul is tudó pszichológus. Liviu Galea igazgató azt mondja: Nem megy minden egyszerre. Mostanáig nem volt ilyen kérés, az iskola vezetőtanácsával meg kell beszélni. Itt nem diszkriminálunk senkit, csupán néhány kolléga kelti a rossz hangulatot. Duna TV /Arany János Főgimnázium – magyar felirat nélkül. = Erdely. Ma, jún. 30./

2011. november 3.

Dacia lett a nagyszalontai Arany gimnázium
Arany János neve helyett a Dacia felirat szerepel majd a nagyszalontai főgimnáziumának homlokzatán. Egyhangúlag döntött erről a tanári kar. „Most, hogy különvált a magyar iskola, úgy gondolom, mi is változtathatunk nevet, hiszen Arany János számunkra kevésbé jelentős, mint a volt magyar kollégáknak. A Dacia nevet azért választottuk, mert mindannyian tudjuk, ez volt a román nép bölcsője - mondja Liviu Galea, az iskola igazgatója.
Az önkormányzat tehetetlen a névváltoztatással szemben. A polgármester azt mondja: a tanári karnak ez jogában áll. A magyar osztályokat nyáron az önálló magyar iskolába költöztették, így az iskolában kizárólag román osztályok maradtak.
Az önkormányzatnak semmilyen beleszólása nincs abba, hogy az oktatási intézmény milyen nevet választ magának. „Mi úgy gondoljuk viszont, hogy ez jelzés a magyarságnak, hogy mi lesz akkor, ha nem lesz magyar a városvezetés, a románok mindent át fognak írni, még a történelmünket is” – jelentette ki Török László polgármester.
A magyar diákoknak külön iskolát alapítottak, Arany János Iskolacsoport néven, az intézmény ápolja tovább a nagy költő emlékét.
A főgimnázium egyébként 102 évig viselte Arany János nevét: olyan hírességek tanultak ott, mint Kodály Zoltán zeneszerző, Kulin György csillagász, vagy Sinka István író.
hirado.hu
Manna.ro

2014. augusztus 30.

Az űrlap alja
Szalontán a Kulin György-díj
Augusztus 24-én adták át a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) által alapított Kulin György-díjat. Az elismerést Kósa-Kiss Attila nagyszalontai amatőrcsillagásznak ítélte oda az MCSE elnöksége.
Kósa-Kiss Attila több mint négy évtizede folytat amatőrcsillagászati megfigyeléseket, emellett írásos ismeretterjesztő tevékenysége is jelentős. Észlelőtevékenysége során több mint 90 ezer változócsillag-megfigyelést végzett, emellett szinte valamennyi észlelési területet műveli. Ezen belül is kiemelendők a sarki és állatövi fény észlelései, illetve a légköroptikai jelenségeket is rendszeresen megfigyeli.
Ismeretterjesztő írásait a Fáklya, az Előre, a Brassói Lapok, valamint A Hét is közölte, emellett természetesen a Meteorban is olvasni észleléseiről szóló cikkeket.
Az MCSE részéről Mizser Attila főtitkár, Nyerges Gyula elnökségi tag, Kocsis Antal, a Balatonfűzfői Csoport vezetője, valamint Iskum József, korábbi rovatvezető utazott Nagyszalontára. A csoporthoz Csukás Mátyás nagyszalontai tagtárs is csatlakozott. Nagyszalontán megkoszorúzták a Kulin-szobrot, valamint Kulin György egykori lakóházát is felkeresték – közli a Magyar Csillagászati Egyesület.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2016. augusztus 26.

Hagyományőrző, tudományos diáktábor a Bihar hegységben
A Bethlen Gábor Zrt. Alapítvány és a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum Szülőbizottságának köszönhetően az idén is megszerveztük iskolánk versenyekben és tanulmányokban kiemelkedő diákjainak jutalomtáborát a Bihar hegységben.
Úgy gondoltuk, hogy Czárán Gyula barlangkutató és turisztikai szakember nyomdokain haladunk majd, ezért a célpont Körösrév és Vársonkolyos volt. A nyári szünidő elején, július 11-én délelőtt érkeztünk szállásunkra, a minden kényelmet biztosító vársonkolyosi Perla Albastră panzióba, ami egész héten át helyet adott tevékenységeinknek, és ahol a szállás mellett igen ízletes étkezést is biztosítottak. Az első napot az ismerkedésnek és a bemelegítésnek szenteltük. Nemcsak a hellyel kellett megbarátkozni, hanem a diákokból is egy jó közösséget kellett kovácsolni, hiszen a 40 fiatal hat felsős osztályból került ki. A kialakított vegyes csapatok egész héten át különböző próbákon gyűjthették a pontokat, hogy aztán elnyerjék a dicsőséges helyezéseket, a velük járó csokoládé nyereményekkel. Indító programunk keretében végigsétáltunk a falun, hogy közelről láthassuk azt, majd felkutattuk a magas sziklafal tövében rejtőző, 100 méter mély Győzelem vízkeletet. A bátrak felkapaszkodtak a Győzelem barlang szájáig. Egy kiadós emelkedő után megcsodálhattuk a jellegzetes királyerdői karsztikus jelenségekkel teleszórt tájat. Ha azt gondoltuk, mi tanárok, hogy a gyermekek elfáradtak, hát nagyot tévedtünk, mert az esti filmkészítési teendők megbeszélése után még jutott energia egy kiadós futballmérkőzésre is.
Látványosságok
Kedden már megkezdődött az igazi „munka”. Délelőtt a csapatok ismertető plakátokat készítettek a tájegység településeiről, illetve a hozzákapcsolódó nevezetes természetkutatókról: Czárán Gyuláról, Bíró Lajosról, Zichy Ödönről, de nem hagytuk ki a sorból Kulin Györgyöt sem, hisz ezen a csodálatos helyen olyan közel éreztük magunkhoz a csillagokat. A délutáni túránk a Zichy kastély felé irányult, majd egy szép kilátó után, lekanyarodott a Szelek barlangjához. Igaz, hogy nem mentünk be Erdély, és egyben Kelet-Közép-Európa leghosszabb, teljesen még fel sem tárt barlangrendszerébe, hogy láthassuk a majdnem 50 kilométeren elnyúló, minden elképzelhető képződményt rejtő természeti csodát, de a bejáratnál, a „szelek odújánál”, mi is hűsölhettünk az erős, néha 50 km/óra sebességet is elérő áramlatnál. A túra legérdekesebb látványossága az óriási bejárattal rendelkező, az őskorban lakott Nagy Magyar Barlang, ahol már vezető magyarázta a jellegzetességeket. Felkapaszkodva a barlanggal szemben fekvő kilátóra, letekintettünk a Körös baloldali mellékfolyójára, a Misid vadregényes völgyére. Vacsora után csillagászati csemegében volt részünk. Nemcsak a vörösen csillogó Mars bolygót figyelhettük meg, hanem a Szaturnusz gyűrűi is láthatóvá váltak a teleszkópon, sőt a tiszta nyári égen fellelhettünk egy-két érdekes csillagképet is.
A kitartás napja…
A szerdai napot nyugodtan nevezhetjük a kitartás napjának is. Előbb elgyalogoltunk a jó 100 éve feltárt Zichy barlangig, ami igazi élményt nyújtott diáknak, tanárnak egyaránt. Különleges formájú, érdekes elnevezésű cseppkövekkel találkoztunk, meredek lépcsőkön jutottunk a „Pokol” terméből a „Mennyországba”, miközben a kristálytiszta vizű szerelem patak, a Styx vizét ihattuk. A pompás élménytől feltelve lépkedtünk a düledező, elhagyatott menedékház mellett, hogy a meredek ösvényen lejuthassunk a barlangot is kialakító víz utolsó csodája, a 9 m magas vízesés aljába. Egész napos túránk könnyebbik felén voltunk túl, amikor elindultunk a völgy jobboldali körútján, a Czárán-kilátók felé. Elhaladtunk a Vizes és a Tündérvár barlang mellett, majd egy jó erdei emelkedő felvitt minket az öt pompás kilátóhoz, ahonnan megcsodálhattuk a Körös-szoros alsó szakaszát és középső részét is. Alföldhöz szokott diákjaink meglepő erőnlétről tettek tanúbizonyságot, ugyanis a meredek hegyeket és a szúrós bokrokkal fűszerezett völgyeket fürgén maguk mögött hagyták, rengeteg fényképet és videót készítve.
Tudásgyűjtés és alkotás
Csütörtökön az idő is kicsit beborult, úgyhogy nem csábította a csapatokat a táj szépsége, újra átadták magukat a tudásgyűjtés és a kreatív alkotás világának. Három tevékenységet szerveztünk a nap első felére: csillagászati bemutatót, kvízt, matematikai érdekességeket, hajtogatást, testek kialakítását, illetve irodalmi barangolást. A legtöbb pontot azok a csapatok szerezhették, ahol nemcsak jó memóriával, megfigyelőképességgel és kézügyességgel megáldott tagok voltak, hanem jó humorú, gazdag szókincsű, fordulatos nyelvhasználatú, egyedi stílussal rendelkező tehetségek is, hisz a tevékenységek végén nemcsak hajtogatott kockák, dodekaéderek és tetraéderek sorakoztak, hanem versek, rigmusok és csatakiáltások is.
Egyre izgalmasabb lett a játék, úgyhogy a délutáni bajnokságokon, sporttevékenységeken igyekeztek mennél többen részt venni, az esti kártyavetélkedők véres komolysággal bonyolódtak, a filmvágások pedig az éjszakába is elnyúltak. A pénteki nap a kiértékelés izgalmaival telt. A hét kisfilm igazi gyöngyszeme lett táborunknak. Remekül szórakoztunk, sőt, majd a szék alá gurultunk a kacagástól, amikor az együtt eltöltött napok humoros összefoglalóit nézhettük, frappáns szövegekkel, beszólásokkal, zenével.
Igazi barátságok
Bátran állíthatom, hogy a hét végére igazi barátságok szövődtek, és ez volt a legnagyobb jutalom, amit a diákok nyerhettek. Mi tanárok: Kiss Mária és Kiss Ernő, fizika, Nagy Ildikó, informatika, Nagy Olga és Jámbor Csilla matematika, Fábián Zsuzsanna vallás, Náday Katalin rajz és Aszalós Ágnes biológia szakos káderek, feledtük a fáradságot és örvendtünk, hogy a gazdag, élményekkel teli héten kiszakíthattuk fiataljainkat számítógépes, virtuális világukból.
Nagy Ildikó táborszervező
erdon.ro



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998